You are here:   Nyitólap Gazdálkodóknak Gyepgazdálkodás Szénakészítés Fűszéna tartósítás
Nyomtatás

Gyepszéna tartósítása, szénakészítés

 

A széna a termőhelyén levágott fűből, napon történő szárítással készült tartósított szálastakarmány. Gyepszéna készítésre a telepített gyep és az ősgyep növényzete egyaránt alkalmas, ha az megfelelő minőségű és mennyiségű termés biztosítására képes. A természetes növénytársulások, az ősgyepek nagy fajdiverzitású kaszálórétjei döntő részben szálfüvekből és nagy hozamú aljfüvekből állnak. Termőhelyükre a termékeny talajú üde, nedves fekvés a jellemző. Hasznosításukra elsősorban a kaszálásos betakarítású tartósított takarmány előállítás a jellemző, de esetenként legeltethetik is a szénakészítés után képződött növedékek termését. A telepített gyepeket általában legeltetéses hasznosításra hozták létre, de ezek fennmaradó, az optimális terhelés miatt legeltetésre nem kerülő termésnövedékeit, szintén kaszálással takarítjuk be, és ezt követően tartósítjuk. Az ősgyepek vegyes fajú, zömében finom szálú növényzete alkalmas a szénakészítésre, míg a telepített fajok között - különösen a hús marha gyepeken - találunk olyan füveket, amelyek tisztán telepítve - mint pl. a zöld pántlikafű vagy a nádképű csenkesz - durva száruk miatt nem alkalmasak szénaként való takarmányozásra. Ezekből csak silózással készülhet tartósított szálastakarmány. 

 

             A fejlettségi állapot hatása az anyaszéna takarmányértékére

 

Fejlődési állapot

Emészthető nyers fehérje-tartalom
%

Nyersrost tartalom
%

Bugahányás előtt

13

10

Bugahányás idején

10

11

Virágzás kezdetén

10

12

Teljes virágzásban

9

13

Virágzás után

6

14

 

A gyep első növedékéből anyaszénát, míg a második és esetleg későbbi növedékekből sarjúszénát készítünk. Az anyaszéna készítésre akkor érett gazdaságilag a gyep, ha a vezérnövénye a bugahányás vége és a virágzás kezdete közötti fejlettségi állapotban van. A sarjúszéna betakarítási ideje akkor van, ha a terület zöldhozama négyzetméterenként eléri legalább az egy kilogrammot. Ez alatt a mennyiség alatt inkább legeltetni kell a növedéket.

A betakarítás kezdete a kaszálás. Alapelv, hogy a kaszált tarló magasság legalább 5cm legyen a gyep későbbi gyors regenerálódásának elősegítése miatt. A területen élő állatok kímélése érdekében kedvezőbb, ha a kaszálási magasság 12-15 cm. A kaszált területet fogásokra osztjuk. A fogások kaszálásánál madárvédelmi szempontok miatt kerülni kell a középre tartó spirál vágás alkalmazását. Az egymás mellé való sávos vagy a belülről kifelé tartó kaszálás esélyt ad a gyep állatvilágának a menekülésre, és elkerülhető az elkaszálás.

A kaszálást különböző vágószerkezetű gépekkel végezhetjük. A kasza meghatározza a rendképzés formáját és ez által a későbbi rendkezelési eljárásokat. Az alternáló, ujjas kaszák és a gerendelyre szerelt tárcsás kaszák vágás után szőnyegrendet raknak maguk után, ami elősegíti a gyorsabb száradást a fű vékonyabb rétegben való elhelyezkedése miatt. Hátrányuk, hogy a nagyobb termőképességű dús aljfüvű gyepeken könnyen eldugulhat, és rossz minőségű lesz a vágási munka. A fogódobos rotációs kaszák szűkített rendet raknak maguk után. A rend vastag, kezelés nélkül nehezen, sok veszteséggel szárad még akkor is, ha szársértővel vannak felszerelve a gyorsabb száradás elérése érdekében. A szűkített rendet kaszálás után szét kell teríteni. Erre a munkára rendterítő - rendrakó gépek alkalmasak. A terítésnél a szőnyegrendhez hasonló állapotot, de attól még lazább rendet hozunk létre. A művelet egyben forgatás is, amit ha naponta elvégzünk hamarabb szárad meg a fű. A terített renden lévő füvet a harmat leszállta előtt ismét szűkített rendre rakjuk az átnedvesedés elkerülése érdekében. A rendkezelő gépek ilyen jellegű alkalmazása nem eléggé elterjedt Magyarországon. A rendkezelés következő lépése a rendforgatás és a rendsodrás. A legegyszerűbb és a leggyakrabban alkalmazott berendezés a csillagkerekes rendsodró. A rendforgatást a száradás érdekében a szűkített rendeken végezzük el, ha lehet naponta mindaddig, amíg a fű szénává nem szárad. A szénát ezt követően összesodorjuk, ami több rend egy rendben való egyesítését jelenti. Általában öt rend összesodrásával rakunk egy begyűjtésre alkalmas rendet. Ez elősegíti a rendfelszedő gépek és a bálázó gépek hatékonyabb munkavégzését. A széna akkor kész a betárolásra, ha nedvességtartalma 18-22% között van, szára könnyen törik, a száron a bütykök barnásak. A különféle utószárítási lehetőségek biztosítása esetén magasabb nedvességtartalommal is betárolható a széna. A széna tárolási egyensúlyi nedvesség tartalma 14%, mint általában a mezőgazdasági terményeké. A betárolás módja szerint készíthetünk lazaszénát és tömörített vagy bálázott szénát.

 

A lazaszéna készítés 

 

A renden lévő szénát rendfelszedő kocsival gyűjtjük össze, és ezzel szállítjuk a kazlazás helyére. A beszállított lazaszénát kazalba, vagy szénapajtába, esetenként emelhető‑süllyeszthető tetővel rendelkező tárolóba rakjuk. Kazlazásnál fontos, hogy a kazal alá ne tudjon a csapadékvíz odafolyni. A felszívódó talajnedvesség ellen szalmaalapot kell rakni, ami ülepedve sem lehet 20cm–nél alacsonyabb. A kazaltetőt szintén szalmával zárjuk a beázási veszteségek elkerülése érdekében.

 

Bálázott- vagy tömörített- szénakészítés

 

A renden lévő szálas szénát a tároláshoz különböző elven működő bálázó gépekkel tömörítjük. A gép működése meghatározza a létrehozott szénabála méretét, alakját, tömegét, tömörségét, csapadék ellenállóságát, mozgathatóságát, felhasználási adagolhatóságát, tárolási módját és a várható veszteségeket. Az elkészült bálának jó alaktartónak, kellő tömörségűnek és jól kazlazhatónak kell lennie. A kisbálázók szögletes bálát készítenek. A kisbála tömege a bálázó gép tömörítő rendszerének működésétől függően 60 – 220 kg/m3 lehet. A bálák mérete és tömörsége a gépeken igény szerint beállítható. A nagybálák emberi erővel történő mozgatásra alkalmatlanok. A nagybálázók lehetnek hengeres vagy szögletes bálakészítők. A hengeres bálákat készíthetjük állandó vagy változó bálakamrás gépeken. Az állandó bálakamrás gépek a bála palástja mentén kezdik tömöríteni a felszedett szénát. Az elkészült bála közepe a leglazább, és a széle felé növekszik a tömörsége. A tömör bálapalást beázásra nem hajlamos, egymásra rakásnál a tárolás közben összelapulhat. Használatuk inkább lucernaszéna készítésnél javasolt. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála közepén, a bálamagnál kezdik. Egyenletes tömörségű bálákat készítenek, ami előnyös a jó kazlazhatóság szempontjából. A gyepszéna bálázására inkább ezek a gépek ajánlhatók. A szögletes nagybálázók az igazán nagyteljesítményű gépek. A gép tömörítő szerkezete lehet lengő, vagy csúszó dugattyús kialakítású. A csúszó dugattyús gépek tömörebb bálát készítenek és teljesítményük is nagyobb. A lengődugattyús gépek közepes teljesítményűek, de szénabálázásra megfelelőek. Meg kell még említeni a csomagolt bálakészítést, amikor a hengeres bálázók kötözés helyett hálóba vagy fólia burokba csomagolják az elkészült bálát még a bálázó gépből való eltávolítás előtt. Egyre terjed a nagybálás silókészítés is. Ebben az esetben a szénát magasabb nedvességtartalom mellett bálázzák be, és az elkészült bálát külön csomagológépen fóliázzák. A fóliázott anyag a szenázshoz hasonló erjedésen megy keresztül. Kis mennyiségű fű tartósítására alkalmas eljárás elsősorban csapadékos vidékű helyeken.

 

A szénakészítés veszteségei

 

A fű a kaszálás után lélegzik, és saját tartalékait használja az életfolyamatok fenntartásához, ami takarmányérték veszteséget okoz. Ha a frissen vágott anyag megázik ez a folyamat tovább tart. A hosszabb eső a nyers fűben rothadást okoz. Ha a száraz széna ázik meg, akkor kilúgozódási veszteség lép fel. A széna megbarnul, rothad vagy penészedik, karotin tartalma csökken. A hosszantartó napsugárzás bontja a karotint, ezért csökken a széna „A” vitamin hatása és zöld színe. A „D” vitamin tartalom viszont növekedést mutat. A nem kellő mértékig száraz széna az utóérés folyamán melegszik, és a keletkező hő rontja a fehérje emészthetőségét. Magasabb hőmérsékletű bemelegedés esetében öngyulladás is felléphet. A frissen betárolt, kazlazott széna hőmérsékletét kazalhőmérővel ellenőrizzük. Ez egy vasrúd is lehet. Ha annyira felmelegszik, hogy nem tudjuk megfogni, akkor a kazlat szét kell bontani, hogy elkerüljük a lángra lobbanást. A rosszul végzett rendkezelési eljárások porosodást okoznak, ami rontja a takarmányértéket. A megfelelő magasságú tarló véd a felszín kiszáradásától és ez által a porosító hatás növekedésétől, vagy egyáltalán a kialakulás lehetőségétől. A betárolt széna utóerjedésen megy át. Amíg a 6-8 hétig tartó utóerjedés nem fejeződött be, a széna nem etethető, mert emésztőszervi megbetegedéseket okozhat.

 

A gyephasznosítás agrotechnikája kaszáló réteken

 

A mély és üdefekvésű réteken vagy az optimális állatlétszám eltartására tervezett legelőkön a füvet kaszálással takarítják be, amit széna vagy silózott takarmányként tartósítanak. A minőségi takarmány előállításához a gyepet, a növényállományt meghatározó uralkodó fűfaj bimbózása kezdetén kell levágni. Természetvédelmi gyepeken a kaszálást az élőhely igényeihez kell igazítani és nem a takarmány minősége az elsődleges szempont. A kaszálás ideje ezért július közepe után várható, amikor a madarak elhagyták a fészkelő helyüket. A minőség vesztés állateltartó képesség csökkenést okozhat, de ezt állami támogatással lehet kompenzálni. A kaszálást is a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően úgy kell megoldani, hogy az madár terelő hatású legyen.

 

Kaszálási módszerek:

(1) nem megengedhető a hagyományosan a tábla szélén kezdett és a tábla közepe felé haladó spirális nyomvonalú kaszálás, mert elzárja a menekülés lehetőségét és a tábla közepére tereli a madarakat.
(2) A tábla közepén kezdett kifelé haladó spirál irányú kaszálás javasolható az oldalazó kaszával végzett, menekülési utat is biztosító egyik módszer megválasztásához. Ajánlott gépek az RM-2 típusú függesztett, oldalazó, jobbra vágó rotációs fűkaszák.      
(3) A rét sávokban történő vágása a homlokkaszával szerelt rotációs kaszákkal oldható meg leghatékonyabban mind természetvédelmi mind gazdaságossági szempontból. A gép önmaga mellé fordulva a legkevesebb üresjárattal oldja meg a kaszálást, miközben az állatokat a tábla szélén lévő menekülő sáv felé tereli. A nem természetvédelmi területek korai kaszálásánál is meg kell keresni a fészkeket és megjelölni, hogy a kaszálásnál ki lehessen azokat kerülni, vagy nagyobb tömegű fészkelés esetén el kell halasztani a kaszálást a madarak keléséig.

 

A széna készítés technológiája védett területen és extenzív gyepeken

 

Bálázott szénakészítés

Szűkített rendre vágás. Ideje: május vége június eleje vagy előírás szerint július végétől.

Rendkezelés, terítés, rendképzés,

Rendsodrás bálázás előkészítéshez.

Nagybála készítés

Bálacsoportosítás a tábla szélén egyenkénti kihordással. Ezzel a művelettel elkerülhető a szállítójármű megrakott súlyából eredő árkos taposás veszélye a gyepnemezen.

Bálaszállítás

Bálatárolás, kazlazás.

 

Lazaszéna-készítés géppel

Szűkített rendre vágás. Ideje: július végétől.

Rendkezelés, terítés, rendképzés,

Rendsodrás felszedés elszállítás előkészítéshez.

Rendfelszedés és szénaszállítás felszedő pótkocsival.

Kazalba rakás vagy megfelelő egyéb tárolás.

Lazaszéna-készítés kézi erővel.

Kaszálás kézzel vagy géppel,

Kézi rendforgatás

Petrencébe rakás kézzel

Háromlábú szárító állványok vagy nyársak felállítása,

Az állványok megrakása fonnyasztott vagy zöld fűvel,

Széna elszállítás az állványokról vagy a szénaboglyákból

 

Tartósított gyeptakarmány készítés silózással

 

A gyepeken erjesztéses tartósítással szilázs vagy szenázs készíthető. Ha a levágott füvet előfonnyasztás nélkül, az eredeti szárazanyag tartalmával silózzuk be, akkor szilázsról beszélünk, ha viszont a levágott fű fonnyasztásával a szárazanyag tartalmat 30-40%-ra növeljük a besilózás előtt, akkor készül a szenázs. Silózásra akkor érett a fű, ha már virágzás előtt áll, azaz bimbózásba van. Silózási alapanyagként a nagy hozamú szálfüvek, mint a nádképű csenkesz, a zöld pántlikafű, a magyar rozsnok, a csomós ebír, a réti csenkesz stb. felelnek meg a legjobban. Ezeket termeszthetjük tisztafajú telepítésben és gyepkeverékben egyaránt. A füvek - alacsony cukor tartalmuk miatt - nehezen silózható alapanyagot jelentenek, ezért a megfelelő minőségű takarmány előállítása érdekében különböző adalékokat alkalmazhatunk, amelyek alkalmazásánál figyeljünk az ökológiai gazdálkodási szabályok betartására. A leggyakrabban alkalmazott természetes silóadalék a cukorgyári melasz, ami az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. A lekaszált füvet 3-4 cm méretűre szecskázzuk, majd a tároló helyre hordjuk. A leggyakrabban alkalmazott silózó berendezés az áthajtó siló. Ezeknél fontos, hogy egy hét alatt fejezzük be a munkát. A betárolásnál a folyamatos tömörítést a beszállítás befejezése után addig folytassuk, amíg a kazalra lépve már nem süllyedünk bele. Ezt követően, takarás után le kell fedni a kazlat. A szilázs készítésnél számítani kell a friss anyagból kiszivárgó csurgaléklé megjelenésével, ami tulajdonképpen a kitaposott sejtnedv, és értékes takarmány veszteséget jelent. Környezetszennyező hatása miatt eltávolításáról gondoskodni kell. A szenázs készítésénél a fonnyasztott füvet nehezebb tömöríteni, ezért itt figyelni kell a megfelelő tömörítésre, hogy az erjedési folyamatok az elvárásoknak megfelelően menjenek végbe. Laza kazal rakás esetén előfordulhat penészesedés és vajsavas erjedés egyaránt, ami lehetetlenné teheti a takarmány rendeltetésszerű felhasználását. Az elkészült takarmány a betárolást követően 6-8 hét múlva etethető.

Az egyéb silózási eljárások közül meg kell említeni a napjainkban megjelenő nagybálás silózást. Ennél a silókészítésnél az alapanyag előfonnyasztása után nagybálázó géppel tömörítjük, majd csomagoló gépen fóliába zárjuk a felhasználásig. Nagy fólia felhasználása ellenére is kevésbé környezetszennyező, mit az áthajtó siló. Kisebb termés tartósítása esetén is alkalmazható. Hátránya, hogy alkalmazása fokozott gépesítést igényel.

Bejelentkezés

Támogatók

life logo

Partnerek

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Papp Zsolt - Családi gazdálkodó
Viszlóné Oláh Erzsébet
- Családi gazdálkodó