You are here:   Nyitólap Life Tudományos nyomonkövetés

Tudományos nyomonkövetés

Nyomtatás

Miért szükséges a természetvédelmi beavatkozások hatásainak tudományos alapú nyomon követése (monitoringja)?


Mint ahogy alföldi és hegylábi másodlagos kialakulású gyepjeinket ősi állapotban is legelték nagytestű állatok (akkor még bölények, őslovak és más patások), az évente újratermelődő biomassza eltávolítására ma is szükség van. És itt találkozik a gazdálkodás igénye, illetve a gyepek megőrzésének kívánalma.

Ahhoz azonban, hogy tudjuk, melyik beavatkozásra mikor és milyen formában, milyen időközönként és milyen intenzitással van szükség a gyepek ideális állapotának elérése végett, még további kutatásokra van szükség.


kmonitoring_satorA gyepek jó állapotban való megőrzéséhez jól kell ismerni működésüket. Tudni kell, hogy az egyes beavatkozások – legeltetés, kaszálás –, és azok különféle technikái miként hatnak az életközösségekre.
A gazdálkodás szempontjából ezt a tudást a szakértelmet megöröklő, tapasztalt gazda még magáénak mondhatja. Ám e tudás átadása a jövő nemzedékei számára – az igények, a gazdasági körülmények és a leendő juhászbojtárok hiánya miatt – lassan megszűnhet.
Másrészt, a gazdálkodás szempontjai mellett egyre fontosabbá válik az az igény, hogy a gyepet természetes állapotához leginkább hasonló formában őrizzük meg, mint utódaink örökségét. Ehhez fontos az is, hogy növény- és állattani, illetve ökológiai kutatásokkal megismerjük az életközösségeket, az így megszerzett tudás birtokában pedig a gazdálkodóval együttműködve hozzájáruljunk a gyepek megfelelő használatának kialakításához.

LIFE-Nature programunk segítségével éppen ez a tudás mélyülhet. Most lehetőség nyílt arra, hogy szabályozott formában végezzünk el különböző beavatkozásokat a gyepeken, és figyeljük ennek következményeit.

 

Zoológiai monitoring


Legeltetés, kaszálás nélkül projekt területeink gyorsan elavarosodnának, majd becserjésednének. A védett ürgéről például tudjuk, hogy amennyiben a legelő juhnyájak kellően rövid füvű gyepet biztosítanak neki, stabil populációt tud fenntartani. Legeltetés nélkül azonban gyorsan eltűnik a területről. S ez közvetetten kihat például a parlagi sas és a kerecsensólyom populációira is.

De mi történik a többi állatcsoporttal a legeltetés vagy a kaszálás hiányakor? Hogyan változik az élővilág a gyepégetés hatására? Hogyan népesül be egy néhány éve felhagyott intenzív szántó a visszagyepesedéskor?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ projektünkben.


Mi alapján választottuk ki a monitorozandó fajcsoportokat?

Olyan indikátor taxonokat kerestünk, amik alkalmasak száraz gyepek monitorozására. Szempont volt a projekt területek viszonylag kis kiterjedése is, és az, hogy korábban az adott területen milyen kutatások folytak.


Milyen fajcsoportokat vizsgálunk?

Elsősorban gerincteleneket: egyenesszárnyúakat, pókokat, hangyákat, lepkéket, fátyolkákat, futóbogarakat és csigákat.
Ezek mellett vizsgáljuk a madarakat is, noha esetünkben a területek kis kiterjedése miatt korlátolt az ornitológiai megfigyelések tudományos információ értéke.

 

 

A projektterületeken végzett tudományos monitoring kutatási jelentései (2008)

Projekt területek A növényzet változásain keresztül vizsgáljuk az alábbi beavatkozások hatásait Monitoring jelentés
1. Leányvári Löszvölgy - Égetés
- Cserjeirtás, özöngyomok visszaszorítása (bálványfa, selyemkóró, aranyvessző)
Botanika
Madarak
2. Nagydorogi Szenes-legelő - felhagyott szántó visszagyepesedésének segítése legeltetéssel és szárzúzózással
- gyep legeltetése
A legelés kizárását dróthálós elkerítések teszik lehetővé. Összesen 4 terület került körbekerítésre.
Botanika
Madarak
3. Darányi Borókás - Az inváziós kései meggy irtása
- Gyeplegeltetés juhokkal
- Boróka és más cserjék irtása, majd legeltetés juhokkal
A legelés kizárását dróthálós elkerítések teszik lehetővé. Összesen 4 terület került körbekerítésre.
Botanika
Madarak
4. Tószegi-legelő - Hagyományos legeltetés és annak hiánya Botanika
Madarak
Csigák
Egyenesszárnyúak
5. Vértesboglári-gyepek - Cserjeirtás után birkával való legeltetés
- Kaszálás elmaradásának vizsgálata
A legelés kizárását dróthálós elkerítések teszik lehetővé. Összesen 3 terület került körbekerítésre.
Botanika
Madarak
Hangyák
Pókok
6. Belsobárándi Löszvölgy - Legelés (birkák) kizárása
- Égetés
- Kaszálás
- Fentiek kombinációi
- Felhagyott szántószegély visszagyepesedése
A legelés kizárását dróthálós elkerítések teszik lehetővé.
Összesen 2 terület került körbekerítésre, és egy völgyület egyik fele van a birkák elől kerítéssel lezárva.
Utóbbin külön vizsgálat tárgyát képezi a völgy északi és déli oldalának növényzete.
Botanika
Madarak
Pókok
Csigák
Egyenesszárnyúak

 

Monitoring jelentés tartalomjegyzék

Monitoring jelentés 2007

Monitoring jelentés 2008

Monitoring jelentés 2009

 

A programterületeken a monitoring során feljegyzett fajok listája ide kattintva megtekinthető.

 

Bejelentkezés

Támogatók

life logo

Partnerek

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Papp Zsolt - Családi gazdálkodó
Viszlóné Oláh Erzsébet
- Családi gazdálkodó