You are here:   Nyitólap Gazdálkodóknak Gyeptípusok leírása Löszgyepek Veszélyeztető tényezők
Nyomtatás

A völgyek növényzetét számos kedvezőtlen hatás éri, amelyek a gyepek eljellegtelenedését, az érzékenyebb fajok eltűnését, erőteljes gyomosodást, sőt a természetes növényzet (ősgyepek) teljes átalakulását vagy megszűnését idézhetik elő. A veszélyeztető tényezők egy része a gyepgazdálkodás helytelen gyakorlatából fakad, míg mások egyéb tájhasználati tevékenységekkel állnak összefüggésben (pl. intenzív szántóföldi művelés, infrastruktúra fejlesztése, vízrendezés, szemétlerakók létesítése, terepmotorozás, stb.).

Fontos leszögezni, hogy a hazai löszvölgyek és löszös dombok növényzetének fennmaradásához, fajszámuk és kedvező ökológiai állapotuk fenntartásához általában szükség van azok rendszeres, extenzív, kíméletes legeltetésére, más jellegű mértéktartó hasznosítására (pl. kaszálás), vagy természetvédelmi célú kezelésére. A probléma tehát nem ebből, hanem a gyepgazdálkodás egy-egy adott területre vonatkozó konkrét, nem megfelelő gyakorlatából fakad. Az egyes gazdálkodási területegységek sokszor jelentősen eltérő adottságokkal rendelkeznek, ezért a fenyegető veszélyek is különbözhetnek, de vannak általánosan jelentkező problémák. A gyepgazdálkodásból eredő legfontosabb kedvezőtlen hatások lehetséges mérséklésére, a problémák megoldására a további alfejezetekben teszünk javaslatot.

A löszgyepek esetén a legfontosabb hasznosítási mód a juhokkal történő legeltetés. Manapság a löszvölgyek jelentős részét azonban nem legeltetik, ezért azok cserjésedésnek indultak, vagy teljesen becserjésedtek. A cserjésedés főként az északi kitettségű és/vagy lankásabb lejtők gyepjeit fenyegeti, de legeltetés híján a száraz löszgyepek is ki vannak téve e veszélynek. Néhány kisebb cserjefolt, vagy a szórványosan megjelenő őshonos cserjék és fák (pl. vadkörte) ugyanakkor egyáltalán nem kedvezőtlenek a gyepre nézve, sőt az élőhely változatosságát növelik.

4. táblázat. A löszvölgyek növényzetét veszélyeztető tényezők bemutatása. A kiváltó okok közül * jelöli azokat, amelyek a gyepgazdálkodás gyakorlatából fakadnak.

veszélyeztető tényező

kiváltó okok

a vegetációs mozaik  mely tagjai érintettek

kedvezőtlen hatás, következmény

haszonállatok erőteljes rágása
és taposása

intenzív legeltetés*, túllegeltetés*, állattartó hely közelsége*

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek és mocsarak

növényzet leromlása, érzékenyebb fajok kipusztulása, legelőgyomok és taposástűrő gyomok elszaporodása, fűhozam csökkenése

talajerózió

intenzív legeltetés*, cserjeirtás*, gyakori égetés*, járműtaposás

elsősorban a meredek lejtők löszgyepjei

humusztartalom erőteljes csökkenése, fajszám csökkenése, fűhozam csökkenése, zavarástűrő és gyomfajok elszaporodása

avarosodás

legeltetés felhagyása*, alullegeltetés*, kaszálás elmaradása*

északias vagy enyhe lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

számos (főleg kétszikű) faj visszaszorulása, egyes fajok (néhány pázsitfű) elszaporodása növényzet leromlása,

cserjésedés

legeltetés felhagyása*, kaszálás elmaradása*

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

általában fajszegény cserjések kialakulása, fajszám és fűhozam csökkenése

cserjeirtás

legelőterület bővítése*

lejtők cserjésedett löszgyepjei

élőhelyek változatosságának csökkenése, erdei fajok visszaszorulása, talajerózió fokozódása

tápanyagok felhalmozódása

trágyázás a löszplatón vagy a környéken

völgyalji rétek, gyakran a lejtők gyepjei is

erőteljes gyomosodás, cserjésedés, növényzet leromlása, érzékenyebb fajok eltűnése

vegyszerek bejutása

intenzív mezőgazdasági művelés a környéken

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

rezisztens fajok elszaporodása, gyomosodás, növényzet leromlása, fajszám csökkenése

gyepterület csökkenése

faültetvények (tájidegen erdők) telepítése, beszántás, beépítés (zöldmezős beruházások, lakóparkok, autópályák)

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

gyepgazdálkodás visszaszorulása, élőhelyek változatosságának csökkenése, a táj egészének pusztulása, ökológiai folyosók megszakadása, szomszédos gyepek veszélyeztetettsége, inváziós fajok terjedése, gyomosodás

égetés

gyepkezelés*

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

érzékenyebb fajok visszaszorulása, növényzet leromlása, talajerózió fokozódása

gyep trágyázása

gyepkezelés*

völgyalji rétek, lejtők löszgyepjei

gyomosodás, növényzet leromlása, fajszám csökkenése

felülvetés

gyepkezelés*

völgyalji rétek, enyhe lejtők löszgyepjei

a gyep természetességének romlása, fajszám csökkenése, érzékenyebb fajok eltűnése

gyeptelepítés ősgyep helyére

gyepkezelés*

völgyalji rétek, enyhe lejtők löszgyepjei

ősgyep elpusztulása, a táj egészének romlása, természetes fajok számának csökkenése

öntözés

gyepkezelés*

völgyalji rétek

növényzet átalakulása

fogasolás

gyepkezelés*

völgyalji rétek

növényzet átalakulása, egyes fajok eltűnése

gyakori tisztító kaszálás

gyepkezelés*

völgyalji rétek, enyhe lejtők löszgyepjei

talajtömörödés, egyes pázsitfüvek terjedése, kétszikűek visszaszorulása, fajszámcsökkenés

gépi kaszálás

takarmány előállítása*

völgyalji rétek, enyhe lejtők löszgyepjei

talajtömörödés, egyes pázsitfüvek terjedése, kétszikűek visszaszorulása, fajszámcsökkenés, növényzet homogenizálódása

inváziós fajok terjedése

rendszeres mechanikai zavarás, taposás

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

gyep leromlása, fajszám csökkenése, érzékeny fajok eltűnése, fűhozam csökkenése

gépjárművek taposása

terepmotorozás, meglevő földutak kikerülése

lejtők löszgyepjei, völgyalji rétek

talajerózió fokozódása, zavarástűrő és gyomfajok elszaporodása

belvizek elvezetése

vízrendezés

völgyalji rétek

mocsarak elpusztulása, mocsárrétek kiszáradása és átalakulása, gyomosodás

völgyalji állóvizek kialakítása

halastavak létesítése

völgyalji mocsarak és rétek

ősi mocsarak és fajgazdag mocsárrétek elpusztulása

törmelék és szemét felhalmozódása

depóniák, szeméttelepek létesítése

főleg a völgyalji rétek, de gyakran a lejtők is

gyepfelület csökkenése, a táj pusztulása, vegyszerek és tápanyagok felhalmozódása, a növényzet leromlása, erőteljes gyomosodás

 

A Bölcskei Tátorjános védetté nyilvánítása idején (más okok miatt) megszűnt a terület legeltetése, ezért a löszgyep 20 év alatt szinte teljesen becserjésedett. Ennek következtében jelentősen visszaszorult a védettség alapját jelentő tátorján (fokozottan védett növény) állománya.
[Becserjesedett_tatorjanos.jpg]

Bár a löszvölgyek nagy részét jelenleg nem legeltetik, amelyeket viszont mégis, ott szinte mindig megfigyelhetők a túllegeltetés jelei. A túllegeltetés a karámok környékén általában elkerülhetetlen, de a gyepterület eltartóképességét meghaladó állatlétszám erőltetése akár a teljes gyepállomány leromlásához, és végső soron a fűhozam csökkenéséhez vezet. A gyep túllegeltetése a legelőgyomok elszaporodásában, a növényzet felnyílásában, majd a talaj eróziójában nyilvánul meg. Eközben a talaj felső rétegének humusztartalma harmadára-negyedére csökken (pl. a délies kitettségű lejtőkön 4-5%-ról 1-1.5%-ra, vagy az alá). Jellemzővé válnak a taposási sávok. Hosszú időn keresztül folytatott intenzív legeltetés eredményeképp a gyep szélsőségesen leromolhat, teljesen átalakulhat, akár gyomnövényzetté is (3. táblázat).

 

Túllegeltetett löszgyep egy állattartó telep környékének völgyoldalán. A fajszám drasztikusan lecsökkent, taposástűrő gyomok uralkodtak el, a növényzet felnyílt, a talaj erodálódott.
[Tullegeltetett_loszgyep.jpg]

 

A löszgyepek legeltetése egykor szinte kizárólag pásztoroltatással történt, számos völgyben mind a mai napig fennmaradt ez a gyakorlat. A karámot a rövidebb (néhány kilométeres) völgyek esetén vagy a völgy felső végében (a völgyfőnél), vagy a völgy alsó kijáratának közelében telepítették, míg a hosszabb völgyekben a völgy középső szakaszában. Bárhol is helyezkedik el a karám, a relatíve hosszú és keskeny völgyekben a pásztoroltató legeltetés útvonala lineáris, az állatok a karám közelében gyakrabban tartózkodnak, a távolabbi völgyszakaszokba pedig ritkábban jutnak el. Ezért a völgyekben gyakran alakul ki legelési gradiens, amely mentén folyamatosan változik a legelés és taposás erőssége. A gradiens mentén a legeltetés intenzitásának fokozódásával párhuzamosan csökken a löszgyepek érzékenyebb növényeinek (pl. erdei és erdőssztyepp fajainak) aránya, romlik a gyep állapota. Az egyáltalán nem legelt részeken azonban módosulhat ez a trend.

 

A nagyszámú állattal (jelen esetben juhokkal) intenzíven legeltetett löszlejtőkön párhuzamos taposási sávok alakulnak ki, amelyek a talajerózió fokozódását okozzák.
[Taposasi_savok.jpg]

 

Legelési gradiens a Belsőbárándi löszvölgyben: észak felől déli irányban (a seregélyesi földútig, majd tovább az állattartó telepig) erősödik a legeltetés intenzitása. A legelés erősödése során csökken a löszgyepek erdei és erdőssztyepp (egyben ritka, védett) fajainak aránya.
[Legelesi_gradiens_grafikon.jpg]

 

Nagyon jelentős veszélyeztető tényező a völgyek élővilágára nézve az élőhelyek szomszédságában végzett intenzív szántóföldi művelés, ha nagyüzemi módszerekkel, vegyszerek és jelentős mennyiségű műtrágya felhasználásával végzik. Mivel a löszvölgyek szinte mindegyikét szántóföldek övezik, a felszíni vizek a völgyekbe a szántók felől érkeznek, miközben a szántó talajának eróziójához vezetnek. A völgyekbe jutó csapadékvíz magával sodorja a szántók talajának tekintélyes részét, a növényvédő szerekkel és műtrágyákkal együtt. A nagyobb nyári záporok és zivatarok után a völgyekbe jutó hordalék mennyisége igen tekintélyes lehet. Egyes esetekben a heves nyári záporok során lehulló víz a lejtős térszínen akár több méter mély vízmosást vág. A völgyek növényzete a talaj megnövekedett tápanyagtartalma miatt erőteljesen gyomosodik, a bejutó herbicidek ugyancsak a növényzet leromlásához vezetnek. A talajerózió elleni küzdelem egyik lehetséges megoldás a völgyperemek feletti platósávnak, illetve a szántóterületek meredekebb lejtőinek fásítása vagy gyepesítése lehetne, ami egyúttal a völgyek növényzetét is védené a szántókról lemosódó vegyszerektől.

 

A légifotó jól mutatja egy löszvölgy körüli szántón az erős talajerózió nyomait. A világos színű talajfelszínek sávjai kirajzolják az egykori völgyágak peremeit, ahonnan a humuszos réteg már lemosódott. A szintvonalas térképen kék nyilak jelzik a szántóról lefolyó víz útját. Az erodált felszínű szántókról nagy mennyiségű talaj, illetve műtrágya és növényvédőszer jut a völgyekbe.
[Erozio_legifoto_terkep.jpg]

 

Az inváziós növények (özöngyomok) közül a löszlejtőkön és völgyekben a leginkább elterjedt és a legnagyobb problémát a selyemkóró (Asclepias syriaca), a magas és a kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), a bálványfa (Ailanthus altissima), a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) okozza. A selyemkóró és az aranyvessző a lejtők löszgyepjeiben általában akkor tud elterjedni, ha a talajt is károsító mechanikai bolygatás éri, a gyep rendszeres legeltetése vagy kaszálása pedig elmarad. Erre leggyakrabban a szántókkal szomszédos szegélyekben kerül sor, ahol az özöngyomok és más tájidegen vagy őshonos gyomok elszaporodhatnak, majd bejuthatnak a gyep más részeire is. Az aranyvessző a völgyalji mocsarakban (pl. nádasokban) és mocsárréteken is nagymértékben el tud terjedni, a rendszeres kaszálás vagy marhával történő legeltetés azonban képes visszaszorítani.

Az akácot nagyon sok löszvölgyben és dombvidéki löszlejtőn telepítették. A telepített zárt akácosokban azonban sem a löszgyepek, sem a lösztölgyesek növényei nem tudnak megélni, ezért növényzetük teljesen elgyomosodik, a fajok szám jelentősen lecsökken. Mivel az akác jól sarjad, ezért az akácosokkal szomszédos gyepekbe is behatol, és a löszgyepek növényzetének teljesen leromlását idézi elő. A bálványfát helyenként szintén telepítették. Terjedőképessége igen jó, ezért a telepített foltok környékén egyre nagyobb területeket hódít el a természetközeli állapotú löszgyepekből is. Sűrű állományai alatt a gyep teljesen leromlik. A bálványfa irtása igen nehéz, megfelelő módszert (vegyszert?) igényel.

 

Különböző növényközösségek fajszáma 400m2-es (20x20m-es) mintaterületeken belül a Mezőföld löszterületeiről. A cserjések egy része ősi (és fajgazdag), más részük másodlagosan jött létre (ezek fajszegényebbek). A mesterséges élőhelyek kevesebb növényfaja is nagyrészt gyom.
[Gyeptipusok_fajszamai.jpg]

 

A nyolc éve kiirtott bálványfás folt újrasarjadó növényzetét rendszeresen szárzúzóval vágják. Ennek ellenére évről-évre nagy tömegben szaporodnak el gyomok és inváziós fajok, amelyek a szomszédos löszgyep-állományokat is veszélyeztetik.
[Levagott_balvanyfas.jpg]

 

A képen látható lejtő fenyérfüves száraz löszgyepjében jól és gyorsan terjed a keskenylevelű ezüstfa, amely helyenként már összefüggő állományokat képez.
[Ezustfas_loszgyep.jpg]

Bejelentkezés

Támogatók

life logo

Partnerek

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Papp Zsolt - Családi gazdálkodó
Viszlóné Oláh Erzsébet
- Családi gazdálkodó